6720 Szeged, Tisza Lajos körút 76. +36 62/420-945 +36 62/551-940

GYIK

Mi a csődeljárás, a végelszámolás és a felszámolás?

A csődeljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós egyezséget kössön hitelezőivel, és a csődeljárás alatt kidolgozott, és a hitelezők által is jóváhagyott programmal biztosítsa a vállalkozás fizetőképességének helyreállítását. A csődeljárás eredménye a hitelezőktől függ, az eljárás lefolyását a bíróság ellenőrzi folyamatosan.

A tagok által elhatározott végelszámolás esetén a társaság vagyona fedezi a hitelezői követeléseket, a tagok azonban nem kívánják a céget fenntartani, ezért végelszámolót bíznak meg. A végelszámoló felett a felügyeletet a tagok gyakorolják, a bíróság csak az eljárás megkezdését és befejezését ellenőrzi.

A felszámolás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, a hitelezők igényeinek kielégítése. A tagok dönthetnek a társaság megmentéséről, a hitelezőkkel való egyezségkötésről.

A csődtörvény hatálya?

A törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és azok hitelezőire terjed ki.

A Cstv. meghatározása szerint: gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található.

Ki számít hitelezőnek?

A Cstv. szerint:

hitelező:

ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,

cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cd) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező minden ki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vett.

Ki kezdeményezheti a csődeljárást?

Az adós gazdálkodó szervezet vezetője.

Milyen dokumentumokat kell benyújtani a csőd kéréséhez?

A gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének határozata, három hónapnál nem régebbi mérleg, a hitelezők jegyzéke összeg és a lejárat szerint, a közzétételi díj befizetésének igazolása. Az adós képviselőjének nyilatkozata, hogy két éven belül részesült-e fizetési haladékban. A nyilatkozatokért a képviselő pénzbírság és elutasítás terhe mellett felel.

Csődeljárás megindítása után folytatható-e az adós ellen felszámolási eljárás?

A csődeljárás jogerős befejezéséig a bíróság felfüggeszti a felszámolási kérelmek elbírálását.

Mit jelent a fizetési haladék?

A fizetési haladék ideje alatt az adóssal szembeni pénzkövetelések végrehajtása szünetel. Ki kell fizetni a munkabér és bérjellegű tartozásokat, az ezeket terhelő adókat és járulékokat, a végkielégítést, tartásdíjat, életjáradékot, kártérítési járadékot és bányászati keresetkiegészítést, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatásokat és kedvezményeket, a víz- és csatornadíjat, a vagyonfelügyelő költségeit.

Mennyi időre szól a fizetési haladék?

A fizetési haladék időtartama 90 nap, és a hitelezők hozzájárulásával 60 nappal meghosszabbítható.

Mi a feltétele az eredményes csődegyezségnek?

az adós által elkészített fizetőképesség helyreállítását szolgáló program és egyezségi javaslat, a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések több, mint a felének, a le nem járt hitelezői követelések több, mint az egynegyedének beleegyezése,ezeknek a követeléseknek az összege eléri a követelések összegének kétharmadát.

Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást?

Az adós, a hitelező, a végelszámoló, és a cégbíróság.

Mit kell tartalmaznia a hitelező által benyújtott felszámolási kérelemnek?

a tartozás jogcíme, lejárta,miért tekinti a hitelező az adóst fizetésképtelennek, a kapcsolódó dokumentumok (szerződés, számla, fizetési felszólítás)

Az adós kérhet-e tartozása megfizetésére újabb határidőt?

A bíróság max. 30 napot engedélyezhet.

Mikor fizetésképtelen az adós?

Nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességét követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette..

Ki lehet felszámoló?

A felszámolók névsorát a Felszámolói Névjegyzék tartalmazza.

A felszámoló személye ellen van-e fellebbezés?

Nincs.

Mi a következménye, ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője nem tesz eleget a csődtörvényben foglalt kötelezettségeinek?

A bíróság a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelmének 50 %-áig vagy - ha a vezető jövedelme nem állapítható meg - 1 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja még akkor is ha nem áll munkaviszonyban az adós cégnél, vagy tagsági viszonya, illetve vezető tisztségviselői megbízása megszűnt.

Van-e beszámítás a felszámolásban?

Csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját követően nem került sor engedményezésre. Ez nem vonatkozik a megvásárolt vagyontárgyak ellenértékére.

Be kell-e jelentenie hitelezői igényét a felszámolásban annak a hitelezőnek, aki a felszámolás megkezdése előtt eljárást indított a követelés érvényesítése érdekében, vagy akinek követelését zálogjog biztosítja?

Igen.

Megszűnnek-e a felszámolás során az adós vagyonát terhelő dologi kötelezettségek.?

Az elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik.

Ki kezdeményezheti a felszámolás során az egyezséget?

Az adós.

Mi a feltétele a felszámolási egyezség létrehozásának?

Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők (57.§. (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pont) legalább felel minden csoportban  hozzájárul feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi.

Az egyezség kényszeregyezség-e?

Igen, az egyezség kiterjed azokra a hitelezőkre is, akik nem hagyták jóvá az egyezséget.

Az adós folytathatja-e a felszámolás alatt a tevékenységét?

Igen, a hitelezői választmány hozzájárulásával.

Mi a sorsa az adós nyilvántartásában szereplő, de be nem jelentett követeléseknek?

A hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő jogvesztő. A be nem jelentett igényeket a felszámoló nem tartja nyilván.

Milyen formában értékesítheti a felszámoló az adós vagyonát?

Az adós vagyonát csak nyilvánosan, pályázat vagy árverés útján értékesítheti. Ettől csak a hitelezői választmány hozzájárulásával térhet el, vagy, ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100. 000.- Ft.

Az adós vagyonának értékesítése során a hitelező élhet-e beszámítással?

Nem.

Hogyan lehet kifogással élni a felszámoló intézkedésével szemben?

A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül lehet kifogással élni a felszámolást lerendelő bíróságnál.

Pályázatok
© IntroWeb | 2019 - Weboldal készítés, SEO